Főoldal Látogatóknak
Ózd - Infrastruktúra PDF Nyomtat Email
Tartalom
Ózd
A város fejlődése
Gazdaság
Városüzemeltetés
Infrastruktúra
Egészségügyi és szociális intézmények
Oktatás, kultúra
Sportélet
Civil társadalom
A város kapcsolatai
A település értékei


A 92 km2-es területen fekvő Ózd úthálózatból a belterületi utak hossza mintegy 190 kilométer, ebből a szilárd burkolatú utak aránya meghaladja 95 %-ot, amely korszerű minőségű utakat jelez. A múltban kedvezőtlen sugaras úthálózat szerkezet alakult ki. Az átalakítás jegyében készült el a 25-ös számú főút belvárost elkerülő szakaszának szánt Brassói út az 1980-as évek közepén, az elkerülő út folytatása azonban nem épült meg, így a városközpont forgalmi helyzetén csak keveset javított. Végleges megoldást jelent majd a tervekben szereplő Bolyki lakóterületet a Városközponttal és a centeri iparterülettel összekötő lineáris-bordás úthálózat kialakítása és a 25-ös főút átvezető szakaszának teljes kiépítése. Gyorsította a közlekedést az utóbbi években kialakított öt új körforgalmú csomópont, a Piac út és a Sárli-telep úthálózatának megépítése. A tervek között szerepel az ipari területeken átvezető új utak kialakítása is. Kerékpárút épült 1997-ben a megszüntetett Ózd-Borsodnádasd közötti iparvasút nyomvonalán mintegy 20 km hosszban, amelyen a környék kirándulóhelyei közelíthetők meg.

A vízműhálózat kiépítésében meghatározó szerepe volt a vasgyárnak. Már 1910-ben megépítették az első vízvezeték-rendszert a gyári lakótelepeken. Az 1970-es évektől a Lázbérci-víztározóból, 30 km hosszúságú csőhálózaton érkezik a víz Ózdra. A vízvezeték-hálózat napjainkra elérte a 200 kilométert. 1974-ben kiépült a hálózat Hódoscsépány és Somsály településrészeken, az 1980-as években Bánszálláson, Centerben, Urajon, Szennán, Szentsimonban, az 1990-es évek elején pedig Susán.

1966-ban kezdődött meg a városi biológiai szennyvíztisztító telep üzemelése Sajóvárkony térségében, és kiépült az I. kerületben a főgyűjtő szennyvízcsatorna. A családi házas övezetek csatornázása 1990-ben kezdődött el. Mindezzel együtt a szennyvíz-csatornázottság aránya mindössze 55 százalék. A 2008-ban az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elindult, a tervek szerint a hatmilliárdot is meghaladó fejlesztés nyomán Ózdon 80 %-ra nőhet a csatornázottság aránya.

A távfűtési rendszer kiépítése 1966-ban, az Ózdi Kohászati Üzemek hulladékhőjére alapozva indult meg. A Kohászati Üzemek termeléscsökkenése miatt az 1980-as évek végére már kevés volt a szolgáltatott hőmennyiség, ezért hat gázfűtéses forró vizes konténerkazánt telepítettek, majd 1992-ben, a gyár leállása miatt újabb négyet helyeztek üzembe a törzsgyár területén. Ebben az az önkormányzat megalapította a saját tulajdonú Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Vállalatát.
A város a biztonságos távfűtés megvalósítása érdekében kormányzati céltámogatást kapott az új fűtőerőmű megépítésére, amely 1996 februárjára készült el. Az új fűtőerőmű környezetkímélő módon, korszerű műszaki színvonalon, gazdaságosan biztosítja hosszútávra a város távhőenergia-ellátását. Az eredetileg megépített két gázmotor mellé újakat telepítettek, ezek villamos áram termelését is lehetővé teszik, a fölösleges áramot a szolgáltató értékesíti.

A gázszolgáltatás szinte teljes körű, az 1996–97-ben végrehajtott beruházás eredményeként a lakások 98 %-ánál megteremtették a rákötés lehetőségét a hálózatra.

Az elektromos hálózat hossza meghaladja a 260 kilométert. Az utcai közvilágítást folyamatosan korszerűsítik, az elmúlt évben felújított tereken hangulatos öntöttvas lámpaoszlopokat helyeztek el.

A telefonellátottságban a korszerű digitális központ lehetővé teszi az igények teljes körű kielégítését. A mobiltelefon-hálózat lefedettsége jó, bár a domborzati viszonyok miatt az erősítők közelsége ellenére is adódnak egyes szolgáltatóknál gondok.

A televíziós műsorvételi lehetőséget a Drótos-hegyi erősítő állomás biztosítja a mellékvölgyekben is. A városban kiépült kábeltévé-hálózatokat vállalkozók üzemeltetik.

A közúti közösségi közlekedést a Borsod Volán Személyszállítási Zrt. Ózdi Üzeme biztosítja. Az új, 1980-ban a gyújtói csomópont közelében átadott korszerű pályaudvaron 32 számozott kocsiállást alakítottak ki, és az összes autóbusz számára megoldott a parkolás. A váróteremben újságos pavilon és büfé áll az utasok rendelkezésére, a 24 órás forgalmi szolgálattevői jelenlét a folyamatos tájékoztatást is szolgálja. A pályaudvar mellett taxiállomás, közelében posta található.

A peremterületekre helyi járattal lehet eljutni. Helyközi és távolsági járatok közlekednek az Aggtelek – Dédestapolcsány–Borsodnádasd körön belüli helyiségekbe és a környező megyeszékhelyekre. Budapestre a reggeli órákban csaknem óránként indul autóbusz.

A vasúti közlekedés szempontjából Ózd végállomás, Bánrévén át Miskolc felé csatlakozik az országos vasúti hálózathoz. Miskolcra személy és InterPici járatok közlekednek. Ózd további vasúti megállói Ózd alsó, Center, Center alsó.