Főoldal Látogatóknak
Ózd - A település értékei PDF Nyomtat Email
Tartalom
Ózd
A város fejlődése
Gazdaság
Városüzemeltetés
Infrastruktúra
Egészségügyi és szociális intézmények
Oktatás, kultúra
Sportélet
Civil társadalom
A város kapcsolatai
A település értékei

A város épített öröksége között több igen jelentős, országosan is kiemelkedő jelentőségű. Itt is csak a legjelentősebbekről szólhatunk. Ózd műemléki, múzeumi, képzőművészeti értékeit teljes körűen bemutatja a város honlapja.

Ózd-Szentsimon római katolikus temploma
A környék legrégebbi műemlék épülete, az 1200-as években román stílusban épült Simon és Júdás apostolok tiszteletére. Lőrésszerű ablakai magasan a déli falsíkon voltak, oldalait és sarkait támpillérekkel megerősítették. A kis templomot később megnagyobbították, így nyerte el mai téglalap alaprajzát. A nyugati homlokzaton lévő bejárat fölött később nyolcszögű huszártornyot építettek, amit egyszerű sokszögű sisakkal fedtek le. A legutóbbi bővítésnél sekrestyét és az oldalbejáratához előteret építettek. Csomor Ernő plébános, kerületi esperes 1948–1950 között restauráltatta a templomot. Ekkor tűntek elő az 1300-ból és 1423-ból származó freskótöredékek a vakolat alól az északi falon és a diadalíven. A korábbi festés a kontúrokkal ábrázolt Keresztelő Szent Jánost, a későbbi a sárkányokkal küzdő Szent Györgyöt, a királyok imádását fogadó Madonnát, és a megfeszített Krisztus siratását ábrázolja. A külső fal a pillérek között is festett volt.

A templombelső nagyon jelentős értéke az 1650-ben készült, 24 nagyméretű táblából álló festett kazettás famennyezet. Az egész egységes, késő reneszánsz mestermű, amelyben még élnek a gótikus elemek. Hazánk mai területén egyedülálló. Készítői, Stephanus Lévay és Stephanus Comaromy, nevüket az egyik feliratos táblán örökítették meg. A karzat és az orgona 1737-ben épült meg. Ekkor készült a karzat alján lévő 13 festett tábla növényi ornamentikával díszített festése is. Festőjét nem ismerjük. 1900-ban a karzatot megnagyobbították. Az 1948. évi restauráláskor a régi orgonát eladták és megvették a detki kétszáz éves barokk orgonát.

Az ősi falképek és a mennyezet mellett nagyon jelentős emlék az 1687-ben készült főoltár és szószék. A mai oltárképe már a negyedik, Jeges Ernő budapesti festőművész festette. A szószék mellvédje többalakos fafaragásos munka.

Ózd-Sajóvárkony római katolikus temploma
Várkony mai római katolikus templomát az 1750-ben elpusztult régi templom helyett építették, homlokzat előtti toronnyal. 1790-ben szentelték fel Szent Miklós püspök tiszteletére. Belsejét 1938-ban Takács András festő stilizált ornamentikával díszítette.

Kiemelkedő érték a copfstílus jegyeit tartalmazó, fából készült késő barokk oltára, mely mögött Szent Miklós püspököt ábrázoló nagyméretű oltárkép áll, ismeretlen festőtől. A Szűz Mária mellékoltáron is egy régi, ismeretlen festőtől származó olajkép van. Őrzik a hajó déli falán elhelyezett keresztet, életnagyságot meghaladó korpusszal, melyet a hagyomány szerint felvidéki fafaragó művész készített. Figyelemre méltó még a fa keresztelőkút is.

Gyári középületek
A Gyár úton több, az 1800-as évek végén létesült impozáns épület látható. A Kaszinó 1884-ben Jedech építész tervei alapján épült meg a gyári tisztviselők részére. Itt alakították ki a tiszti étkezőt, olvasót, tánctermet, biliárdszobát, valamint a vendégszobákat. Az épület mai formáját az 1938-as nagy átalakítás után, illetve a 2007-ben befejeződött felújítás során nyerte el. Külseje eklektikus, neoreneszánsz stílusú. A legdíszesebb helyiség az egykori táncterem, a mai tükörterem, amit rejtett világítással és gazdagon díszített mennyezeti stukkóval láttak el. Az egész átalakítás a budapesti Nemzeti Kaszinó mintájára történt.

Az Olvasó Egylet székházát 1924. október 19-én nyitották meg. Az épület vidéki viszonylatban hatalmas méreteivel (41 méter széles, 63 méter hosszú) és korszerű felszereltségével tűnt ki. Nagyságát figyelembe véve a hazai színházak között a hatodik helyen állt. A színpadnyílás 10 méter széles, nézőtere eredetileg 1140 személyes volt.

A civil szervezetként működő Olvasó Egylet megszűnésével 1999-ben az épületet is bezárták. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonába került, öt éven át üresen, fűtetlenül állt. Az Olvasó épületét 2002-ben adta át a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a városnak, felújítása 2007 nyarán fejeződött be. Ma a Városi Művelődési Központ székhelye, működik a színház, és a magyaros szecessziós stílusjegyeket hordozó épület újra a kultúrát, a kulturális szervezeteket szolgálja.

A gyár területén található a gyári uszoda, ami 1905-ben épült Szvoboda Gyula tervei alapján, eklektikus, neobarokk stílusban. Az ózdi fürdőépület volt Magyarország első vidéki fedett uszodája. A törzsgyár területén három gyári üzemépület műemléki védelem alatt áll. A Téglagyár 1893-ban, a Fúvógépház 1907-ben, a Finomhengermű 1912-13-ban, létesült. Az épületek egy részében vállalkozások működnek, jelenleg nem, illetve csak a Kulturális Örökség Napjain látogathatóak.

Különleges atmoszférát árasztanak a gyárhoz közel, a tiszteknek épült téglafalú házak – a Kis-, illetve Nagyamerika épületei

Városi Múzeum

A múzeum az 1846 óta működő vasgyár emlékeinek megőrzésére jött létre, de 1994-től a helytörténeti anyagot is gyűjti. Megtekinthető itt a vasgyár épületeinek makettje, bányarészlet fa csillével és kéziszerszámokkal, a kavaró- és forrasztóüzem makettjei, a gőzpöröly és a luppa hengersor kicsinyített mása, a XIX. század végén készült eredeti műszaki rajzok és fotók, a nagyolvasztók és az acélmű makettjei, a hengerműi késztermékek mintadarabjai.

A látogató így átfogó képet kap a vasgyártásról, a különböző üzemegységek tevékenységéről. A nagyüzemi munkásság kialakulása és életmódjának bemutatása különös hangsúlyt kap a kiállításon.

A település történetével foglalkozó tárlatok sorát a nagyszámú régészeti telepet és a környékbeli várakat bemutató anyag nyitja. A centeri négyezer éves ember alakú urnalelet mellett megtekinthető a hangonyi pálos rendi kolostor gótikus ablakív-töredéke. Iratmásolatok, térképek és fotók elevenítik fel az Ózdot alkotó települések múltját. Bemutatják a paraszti kézműves kultúra emlékeit: láthatók népviseletek, fazekas munkák, eszközök, szerszámok. A környék oktatástörténetéből ad ízelítőt a pedagógiatörténeti kiállítás.

Az 1909-től napjainkig tartó időszakot tekinti át a sporttörténeti kiállítás, de van itt ásványgyűjtemény, Faggyas István emlékszoba és hétezer kötetes helytörténeti szakkönyvtár.

A múzeumhoz tartozó, az egykori Gábor Áron Ipari Szakiskolánál kialakított ipari skanzenben eredeti állapotában látható például 1895-ös Worthington-szivattyú, 1898-ból 1000 mm nyomtávú gőzmozdony és szerkocsija, 1867-es henger-esztergapad.