Főoldal Látogatóknak
Borsodnádasd - A település értékei PDF Nyomtat Email
Tartalom
Borsodnádasd
Gazdaság
Infrastruktúra, ellátórendszer
Kultúra, sport
A település értékei

A Borsodnádasdi Helytörténeti Gyűjtemény a volt gyárigazgatói lakásban nyílt meg 1999-ben, azóta is dinamikusan fejlődik. A település zászlóit 1889-től őrzik, bemutatják a mezőgazdálkodás, a kézművesség tárgyi emlékeit, közöttük több ostyasütő vasat. A termekben végigkísérhető a lemezgyár története, láthatók a világháborúk helyi emlékei. De van külön vallásos emlékek gyűjteménye, a legutóbbi fejlesztés eredménye a sporttörténeti bemutató.

A római katolikus templomot 1858. június 18-án Szent István király tiszteletére áldották meg. A téglalap alapú templom későklasszicista stílusú, műemlék jellegű épület. A templombelső három dongaboltozatú hajószakaszból áll, belső pillérekkel elválasztva. Ívelt falán nagyméretű oltárkép, Szent István király felajánlja a koronát. Festette Cséka Károly 1869-ben. Boltozatos mennyezetén az utolsó vacsora freskója látható, ezeket a mezőkövesdi Török templomfestő művész festette.

A Vajdavár Borsodnádasdtól délnyugati irányban 5 km távolságra fekszik, közvetlenül a megye határán. A hegycsúcs uralja az egész környéket, a Tarna-völgyéből Domaházára átvezető Nagyvölgyi-út nagy távolságban végigtekinthető. Teteje ellipszis alakú, teljesen sík terület. A keleti oldalon egy kisebb, az északnyugati oldalon a Szarvaskőre átvezető lankásabb gerincen egy hosszabb levágás figyelhető meg. A várról több monda él a lakosság körében.

A Vajdavár környéki erdőség része a Tarna-vidéki Tájvédelmi Körzetnek. A terület természeti szépsége vonzó a gyalogos turizmus számára. A túrázókat festet jelzéssel ellátott útvonalak segítik. Kiemelt figyelmet érdemel az Alsó-tótól a nagyszerű panorámát nyújtó kilátóhoz vezető, piros háromszöggel jelzett útvonal. Arlón át Ózdra 16 kilométer hosszú, aszfaltozott kerékpárút vezet végig a völgyben.

A település háborús áldozatainak emlékét két hősi emlékmű is őrzi, egy a községben és egy a gyárban. Az előbbit Lakos Ernő szobrász készítette, és 1937-ben leplezték le, az utóbbi tervezője Kovács Bóna Károly szobrász, az avatás éve 1934.

Az épületek sajnos mára leromlottak, de sajátos hangulatát megőrizte a gyár körüli terület. A munkáslakások építése 1870-ben indult meg, a felügyelő- és munkásszemélyzet Olvasó-Egyletének székháza 1906-ban készült el. Szontágh Pál vasgyári mérnök tervei alapján épült meg az evangélikusok és a reformátusok hitéletét is szolgáló templom 1934-ben, és ugyanabban az évben készült el a Jézus-szíve tiszteletére szentelt római katolikus templom – amelyben a mennyezet és berendezési tárgyak festését Dobos János lemezgyári dolgozó készítette.